JUHÁSZ GYULA – FÖLTÁMADÁS UTÁN

Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.

És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.

És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.

És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.

Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.

Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Urunk mennybemenetele

Biblia – ApCsel 1,1-11 –

Első könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és tanított Jézus egészen addig a napig, amelyen azután, hogy útbaigazítást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, fölvétetett a mennybe. Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.

Jézus mennybemenetele

Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, „amelyről – úgymond – tőlem hallottatok: Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.” Az egybegyűltek erre megkérdezték: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” „Nem tartozik rátok – felelte –, hogy ismerjétek az időpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában. De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.” Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett

Dsida Jenő:
Húsvéti ének az üres sziklasír mellett

Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó – mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, – most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.

Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, –
Krisztus, ilyen voltam én.

Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.

Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szúrnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.

Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és a sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom…
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg,
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.

Fennakadva tüskeágon.
éjsötét nagy pusztaságon
étlen-szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.

S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan…
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utolérlek, Krisztusom!

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

MÁJUS, SZŰZ MÁRIA HÓNAPJA


Rómában a 19. század elején keletkezett az a szokás, hogy május (illetve pünkösd) havát Mária tiszteletére szentelik a jámbor hívek. VII. Pius 1815. április 21-én kelt apostoli iratában hagyta jóvá ezt az ájtatossági formát. A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedeznek a hívek az irgalom anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a világ bűn sötétségétől elvakított fiai számára. Aki körülményei miatt nem mehetvén mindennap templomba, otthon végzi ez ájtatosságot, az saját lakában egy Mária-képet virágokkal fölékesítve, alkalmas helyre állít. Az ájtatosság Szent György hava 30-án nyittatik meg a Szentlélek segítségül hívásával. (Részlet az Officium Divinum 1920-as kiadásából)

Ím, a virágok díszlenek, Mária-hó fölébredett.
Azért, amit nekünk hozott, azzal kedveskedünk neked.
Előtted leborulva, neked nyújtjuk virágait.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.

Az „Üdvözlégy Mária” a legerősebb fegyver, mely a gonosz szellemeket megfutamítja, Isten népének ellenségeire lesújt, a tévedéseket megsemmisíti. Az „Üdvözlégy’ mindenfajta kegyelemmel tölt el minket, megörvendezteti a mennyet, megújítja Mária örömét, és elősegíti a Szentháromság tiszteletét. Az első „Üdvözlégy” után, amit Gábor arkangyal imádkozott, jött létre a legcsodálatosabb isteni mű, Isten Fiának megtestesülése; minden Üdvözlégy még most is sok kegyelmet vonz le a mennyből. És mily sok Üdvözlégyet imádkozunk a rózsafüzérben! Az áldások mily kincseit ígérte a Boldogságos Szűz mindazoknak, akik ezt a mennyei imát áhítattal végzik! Állítsd mindig szemed elé Jézus Krisztus titkait, és szemléld azt Szűz Máriával egyesülten. Fontold meg, hogy Jézus mindent érted tett és szenvedett el. Szűz Mária Isten képét tükrözi vissza, mert egészen hasonló hozzá: az igazság Napjának ragyogó fénye tündöklik lelkében. „Mert ő az örökkévaló világosság fényessége és az Isten dicsőségének homály nélküli tükre és az ő jóságának ábrázolata.” (Bölcs 7,26) Szűz Mária lelke az erényeknek is tündöklő tükörképe. Visszatükrözi azokat egész élete,mintegy testet vesznek fel az ő személyében. Nagyon fontos dolog tudni, hogy minek is örüljünk. Egy híres német püspök egy egész könyvet írt az örömről, Jézus egy pár szóval jelölte meg az igazi öröm forrását, amikor apostolainak mondta: „Örüljetek, mert neveitek fel vannak írva a mennyekben.” (Luk 10,20) Szűz Mária nyitotta meg nekünk az eget. Krisztus által, akit a világra hozott, megnyitotta az örök boldogság honát; azért ő a mi örömünk oka.

(Részlet Grignon Szent Lajos áhítatgyakorlataiból)

 

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Rajtad múlik

Ha lassan baktatsz, a többiek megállnak!

Ha te leülsz, ők lefekszenek!

Ha te elfáradsz, ők álomba merülnek!

Ha te kételkedsz, ők kétségbe esnek!

De

Ha te felébredsz, ők is kinyitják szemüket!

Ha te előttük haladsz, ők eléd fognak futni!

Ha te kezedet nyújtod, ők életüket adják!

S ha te imádkozol, ők szentek lesznek!!!

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

“ITT VAN MÁJUS ELSEJE ! ÉNEKSZÓ ÉS TÁNC KÖSZÖNTSE!”

MÁJUS 1. MUNKÁS SZENT JÓZSEF ÜNNEPE

Május elsején Szent Józsefet, a munkások védőszentjét ünnepli a katolikus egyház, és példaképül állítja a munkások elé – mondta Beran Ferenc plébános.
Szent Józsefre a XIX. századtól emlékeznek mint a munkások védőszentjére. 1891-ben május 1-jén volt a híres párizsi munkástüntetés, és ugyanabban az évben adta ki az egyház az első szociális enciklikáját – emlékeztetett.
A Rerum novarum enciklika kifejezetten a munkások helyzetével foglalkozott, rámutatott nyomorúságos helyzetükre, és arra ösztönözte az egyház vezetőit, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljanak a munkások felé – mondta.
A plébános utalt arra, Szent József biztosította a Szent Család anyagi hátterét, és “ebből a szempontból is példaképe nemcsak a munkásembereknek, hanem minden egyes férfinak, férjnek, hogy a család anyagi hátterét csendes munkával biztosítsa”.
Beran Ferenc plébános kitért arra, hogy a Szentírás szerint az alkotó munka az istenképűség jele. Az ember az istenképűségét, az abból fakadó emberi méltóságát úgy éli meg, hogy dolgozik, alakítja a világot, amelyben él. Ezért az egyház kiáll amellett, hogy a munkanélkülieknek nemcsak segélyt kell adni, hanem munkalehetőséget is, mert aki hosszabb ideig nem végzi az alkotó tevékenységet, elveszíti a biztonságérzetét, önbizalma és méltósága sérül – mondta.

– Szent József a munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója. – Könyörögj, érettünk!

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

KRISZTUS FELTÁMADOTT! – VALÓBAN FELTÁMADOTT! ALLELUJA!

HÚSVÉT 2017

A halál iránti bizalom azt jelenti, elfogadjuk, hogy létezik s hozzátartozik az élethez. A halál elfogadása az élethez vezető kapu. A kereszt és a feltámadás misztériuma a bizalom misztériuma. Jézus képes volt bízni az életben, ezért tudta feláldozni életét. A zsoltár így fohászkodik: “emlékeztess arra, hogy meg kell halnunk, hogy ezáltal világosodjék meg az elménk”. A halálon nemcsak a fizikai halált értem, de minden kisebb meghalást is, amelyet folyamatosan meg kell élnünk. Minden veszteség, minden búcsú a halált gyakorolja. Aki a halál szemébe tud nézni, s mint ilyet fel tudja ismerni, az képes arra, hogy “szent nemet” mondjon. Amikor Jézus meghalt, s elfogadta saját halálát, nos, ez egy ilyen szent “nem” volt a halálra, s “igen” az életre. (Richard Rohr)

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Nagycsütörtök

nagycsutortok.jpg

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsoranapja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhétünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.
Forrás: wikipedia
Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Péceli kirándulás

Hát ilyet!

Pécelen elkészítettük az első oldalakat. Még kell egy kis idő, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön. Danke Herr(Pfarrer) Burger!

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Helló Világ!

Üdvözlet! Ez az első saját WordPress-bejegyzés.

Mindenkinek szép napot kívánok Pilisről!
A plébános!

Kategória: Egyéb | 1 hozzászólás